Az én válaszom erre az, hogy nem. Én nem érzem lemondásnak. Nagyon sok pozitív előnyét tapasztalom a  vegán életmódnak a mindennapokban. Könnyűnek érzem magam, nem nehezíti el a gyomromat az étel, amit megeszek. Szellemileg frissebb vagyok, kevesebb alvás után is. Több energiám van, heti ötször sportolok. Észrevettem, hogy mivel a szervezetem nem a nehéz ételek emésztésére használja fel az energiáját, sokkal több erőt tudok beletenni az edzésekbe és a kalória égetésem is megnőtt.

Azonban én senkit nem szeretnék téríteni. Magamból kiindulva tudom, hogy nem szeretem, ha valaki beleszól abba, hogy mit egyek. Sőt, minél inkább rám akarja erőszakolni a nézeteit az illető, annál ellenségesebb leszek az adott dologgal kapcsolatban. Ez az én testem, had döntsem már el én, hogy mivel táplálom. 

Éppen ezért nem azt mondom, hogy mindenképpen legyél vegán. Azt mondom, hogy figyeld meg, hogyan érzed magad, ha több zöldséget, gyümölcsöt eszel és kevesebb húst valamint tejterméket. Csak saját magadon tudod kitapasztalni, hogy neked mi a megfelelő, de ha meg sem próbálod, sosem fogod megtudni, hogy ez a te utad-e?

Én soha nem gondoltam, hogy eljutok idáig. Gyerekkoromban rengeteg csirke,-és disznóvágáson voltam. Már akkor is sajnáltam a disznót, emlékszem, mindig befogtam a fülem, mikor visított, hiszen tudta, hogy meg fog halni. Láttam a csirkéket elvágott nyakkal, ahogy ernyedt testtel feküdtek és folyt ki a vérük. Mai napig emlékszem a szagokra, ahogy perzselték le a szőrt a bőrükről. Hogy miért nem mondtam már akkor azt, hogy én többet nem eszem húst? Azt hiszem azért, mert én is úgy tanultam, hogy ezek az állatok azért születnek, hogy a mi jóllétünk miatt haljanak meg. Ez akkoriban egy falusi program volt. Jöttek a rokonok és a szomszédok, előkerült a pálinka, közös étkezések. E köré szerveződött egy családi-baráti együttlét. Gyerekként még az a valóság, amit a szűkebb környezet mond. Lehet, én már akkor elutasítom a gyilkolást, de mivel nem vagyok tudatos - szinte önálló véleményem sincs - addig egyszerűbb a szőnyeg alá söpörni azokat a dolgokat, amivel nem értek egyet, hiszen még nincs más eszközöm ennek feloldására.

Ahogy idősödtem és tudatosabb lettem, úgy változott folyamatosan az, hogy mire van szüksége a szervezetemnek. Szándékosan nem azt írtam, hogy a véleményem változott, mert ez nem egy tudatos dolog. Először csak nem ettem már meg bizonyos disznóból készült termékeket, később már semmit. 

Aztán már csak csirkemellet voltam hajlandó fogyasztani, de azt minden nap. Azt mondtam, hogy én biztosan nem bírnék ki egy napot sem hús nélkül. Eltelt így is  pár év és jött egy újabb változás. Úgy éreztem, hogy megfulladok, ha minden nap húst kell ennem. Először csak egy-két nap volt húsmentes, aztán "szaga" lett a húsnak. Hiába volt sütve/főzve , én úgy éreztem,mintha nyers húst ennék és a szőrégetés utáni szagot éreztem. Egyenes út vezetett a vegetáriánus étkezésig. Itt már tudatosabb is voltam és azt sem akartam, hogy a halál élménye bekerüljön a sejtjeimbe. Mivel ez az élmény - a félelem és a rettegés - az állatok sejtjeiben rögzül, azzal, hogy elfogyasztjuk, mi is megkapjuk őket. Nem kell nekem még ez a stressz is, elég az, amit nem tudok kivédeni.

Valahol ebben az időszakban, de még a hús elhagyása előtt a tejet, a túrót, a joghurtot, a kefirt és a vajat is kizártam. Ennek különböző okai voltak: az egyik cukros, a másik zsíros, a harmadik emberi fogyasztásra alkalmatlan. Na, de a sajt. Az keményebb menet volt.

Sokáig azzal nyugtattam magam, hogy ez mégis csak egyféle tejtermék, ennyitől nem lesz semmi bajom. Ugyanakkor éreztem, hogy ezt is le kéne tennem. Igen, mint a drogot, az italt vagy a cigarettát. Hiszen a tejben lévő hormonok függőséget okoznak, így az abból készült termékek is.

A figyelmem a vegánság felé terelődött. Nagyon sokat olvastam és az, amit a tejiparban művelnek, végleg eldöntötte bennem, hogy én nem akarom ezt támogatni. Így egyik napról a másikra a sajt is megszűnt számomra létezni.

Mivel szeretem a régi hagyományos ízeket, ezért főleg ezeket főzöm, de megnyíltak előttem olyan új lehetőségek, amikről eddig tudomásom sem volt. Rengeteg mindent lehet készíteni növényi alapanyagokból, amelyek táplálóak és ízletesek. Nem salátán kell élni, ahogy ezt sokan elképzelik, mikor a vegánság szóba kerül. Nagyon sok alternatíva létezik az egyes termékek pótlására, növényi alapanyagokból készítve. 

Tehát ezért nem akarok én senkit győzködni. Magamból kiindulva látom, hogy amíg ide eljut az ember, az egy folyamat része. Hiába mondom én valakinek, aki húsimádó, hogy többet ne egyen. Ki fog nevetni, mert ő még nem tart a tudatosság ezen szintjén. Vagy a hiedelmei korlátozzák abban, hogy tegyen egy próbát. Hiszen hús és a többi állati eredetű étel nélkül nem maradhatunk életben. Igen, ezt a cikket is a túlvilágról írom......Igazából ennyi lenne csak, tenni egy próbát. Kíváncsi ember lévén én szeretem az új kihívásokat. Mi történne akkor, ha nem fogyasztana húst egy hétig például? Talán megtapasztalná, hogy jobban érzi magát. Akkor viszont változtatnia kellene az eddig kialakult szokásain. A legtöbb embernek ez a nehéz. Éli a megszokott életét, amiben már semmi erőfeszítést nem kell tennie, rutinból megy minden. Ez az agyunk önvédelmi reakciója, hiszen több millió információt kell feldolgoznia egy nap, ha a rutin dolgokkal nem kell foglalkoznia, az már szabadít fel némi kapacitást. Addig, amíg az ember maga nem érik meg a változásra, lemondásnak élheti meg ezt az életmódot. Az eleje nem könnyű, de nem kell roham léptekben haladni és mindent egyszerre kiiktatni az étrendből. 

Viszont változtatás nélkül nem lehetséges a változás sem. Az élet mindig terelgeti az embert a jó út felé, hol kedvesebben, hol erélyesebben. Nem mindenkinek kell ebben az életében megtapasztalnia mindent, ezért nem is szabad lenézni senkit, aki máshol tart, mint mi. Mindenkinek megvan a maga sorsa, az életútja, amin végig kell mennie. Az már más kérdés, hogy ezt az adott életét éppen elrontja vagy beteljesíti azt, amiért leszületett és a következő életében tovább léphet.

Van, aki azért vegán, mert védi az állatokat és a környezetét. Van, aki azért, mert a gyógyulása függ tőle. Külföldön már egyre több orvos javasolja a pácienseinek, hogy gyógyulásuk érdekében térjenek át a növényi étrendre. Tanulmányok bizonyítják, hogy ezután sokan felgyógyultak súlyos betegségekből is. Nálunk ilyen javaslatokra még nem kell számítani, amíg az orvosok csak kezelnek, de nem gyógyítanak. Bízzunk benne, hogy idővel a gyógyszer lobbinak is befellegzik és visszatérünk az alternatív gyógymódokhoz, ahol nem kell gyógyszerekkel mérgeznünk a szervezetünket. Ez nem csak nekünk lesz egy felemelő pillanat, hanem azoknak a kísérleti állatoknak is, akiken ezeket a termékeket tesztelik. Tesztelik, de teljesen feleslegesen, hiszen már vannak empatikusabb lehetőségek is. Csak az emberiségnek uralkodnia kell valaki felett, hogy érezhesse a hatalmát.

Próbáltad már valaha,hogy tartasz néhány húsmentes napot vagy nem eszel bizonyos tejtermékeket? Éreztél valamilyen változást ez idő alatt?

Hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak!